HOGY IS VAN EZ? Nem tudom mi ez de rosz nagyon Már elment ő egy borús hajnalon. A fülembe súgta, kedves ég veled! S én rögtön tudtam hogy vége lessz! Borús a reggel, könnyes a szem, A fene enné meg ugyan ki érti ezt. Nem vagy már bakfis! Ugyan már ne csináld! Nem akarom ÉN de mégis nagyon fáj! Miért? Ki tudja! Nem a kor függvénye már! Ha valami fáj, ha elmultál húsz, az akkor is fáj! Sírd hát ki magad, gondolj csak a szépre, S arra hogy amíg volt jó volt neked véle! S ha mégis fáj, hát csak had fájjon! A fene egye meg ezt a hazug világot!!!
*Rád gondolok éjjel...* Csókollak kedves, mikor feljön a hold Mikor a csillagfény halványan pislákol. Mikor az éj palástja hajnalban bíborra vált Mikor az első napsugár ajkadra rátalál. Ölellek kedves az első szellővel Hajad megborzolom az őszi széllel Versenyt futok hozzád a fürgge patakkal Csak téged ölellek a meleg napsugárral
Nem félek Az éj sötétjében, csillagfény gyúlt fel, Hangod a csenden, kristályként csilingel. Sötétben szikrázik, vágytól izzó szemed, A fény és a hang, vakon hozzád vezet. Rozzant hídhoz érve, a lábam megtorpan, Hallom a hangod, mely bátorít, hívogat. Nyújtod a kezed, súgod hogy; - Jer velem! Lépj bátran kedves! Vigyázom léptedet! Nem féleek többé, mert fogod a két kezem, Bátran lépek a hídra, mertitt vagy most velem. Vezess hát kérlek! Itt a két kezem! Nem félek többé,hagyom hogy vezess! Csukott szemmel megyek, a híd imbolyog, Lelkemmel látom, sugárzó mosolyod. Nem félek lépni a szakadék felett, Érzem hogy velem vagy, óvod életemet.
Szeress hisz oly röpke a pillanat Szeress mert ki tudja mit hoz a holnapod Szeresd nappal a kék eget Szeresd a felhőket, mely esőt hoz neked. Az idő kevés, többet nem adhatok Használj ki ezért minden pillanatot Mikor itt az idő velem jönnöd kell! Eljegyezlek téged; - s örökké nyém leszel..... Válasz a(z) 68-es üzenetre:
Válasz a(z) 67-es üzenetre: Életem Szeretlek mindenek felett fájnak a percek melyek telnek Nélküled Szeretlek szó csupán de mögötte érzés érzelem garmadán árad és sodor Szeretlek tán csak frázis, mely kimondatott az emberi kor hajnalán Szeretlek de lehet vérrel irt szó mely szivemböl folyik Szeretlek Uram, válassz, mely értelem lakozik mögötte nem titok Szeretlek vércseppek, kérlek ne olyan gyorsan follyatok Szeretlek nem kérek sokat még pár év csak nem kérek sokat de boldogat Szeretlek és akkor már nem kérek többet Szeretlek és hallgatok
A tűzmadár erre szállt a kék égen szikrát hányt. Apró lágocska reppen. minden szívebn melegség lett. A hóember is olvadoz Nyújtózkodik egy nagyot EMBEREK SZERELMES VAGYOK!!!!!! És másnapra már meg is fagyott...
Ez édes volt ... könnyed :-D köszi.. Megnevettettél :d Válasz a(z) 65-es üzenetre:
Jól nézel ki! Most legyen ennyi nem baj ha szűz vagy csak legyél szerény! Mit számít a szépség, a sok szép ruha, ha a pertnered jó is de a farka puha! Leszek inkább csóró és szegény, ez nem nagy erény de szeretem, ha a farkam vidáman áll és kemény!
Válasz a(z) 62-es üzenetre:
:-) alighanem azért ,mert J.A.-ról és hozzá szól...
Dógok a BÓT ’ba/új hungaryssággal É-BÍ-SZÍ ’ ba /
Angyalok armadája andalog,
Amazon arcuk acsarog,
Alantas alteregóm agyában.
Álmomból áthoztam átkaim,
Áldozati állatként átadom –
Ágrólszakadt átkok –árengedménnyel!
Bőrömbe bújt bánatommal,
Borítom be barátaim.
Bántsatok bántón! Becsülettel.
Cikornyás címszavak,
Cikk – cakk cikkek,
Címtelen cöcögés címoldalakon.
Csalódott csepűrágóim csapatát,
Csapdába csalták csélcsapok,
Csikorgó, csont csimpolyákkal.
Darázsderekú démonok,
Dübörögnek delejes dallamot,
Döbbent dobhártyáimon.
Engedetlen emberek eszmélete –
Eszményeik egyetlen egyenesen –
Egypercnyi ernyedt emlékezés.
Éntelen énem éjjelén,
Ébredő érzékeimmel észlelem,
Észvesztő éned, érzéki ébredését.
Féktelen fájdalmam fintora,
Fejemből fakadó félelmem,
Fábafaragottförtelem.
Görgethetem gránit grádicson,
Gubóba görbült gondjaim,
Gerendákon gunnyasztó gőgjét?
Gyóntatom gyilkosom gyötrelmét.
Gyűrött gyöngyeimmel,
Gyógyítom gyászom gyermekét.
Hozsanna haldokló hitemért –
Hamvában holt holdnak harmada –
Hontalan hűségem, hatalom.
Int íriszével,
Ingatag ingovány,
Ismételt intelem.
Írtál,írtam,írtunk,
Írt,írtok,írtatok.
Irtottunk így írmagot?
Jób jövőjében jelenünk,
Jámbor jajainkkal jelölünk,
Jóllakott jósokat.
Kába kómába költözöm!
Komorságom kiirtotta,
Könyörtelen karmaim képzetét.
Lepedőmön lankás legelőm,
Lelkembe lobbanó látvány,
Lábközöd lángoló lüktetése.
Monoton mormolók menete –
Mézes-mázos madzag mind köré –
Máris merengve merednek magukba.
Nyúlós nyári nyomor,
Nyeklö-nyakló nyikhajok,
Nyáladzva nyihogó nyeretlenek.
Otromba ormótlan ormokon,
Omladozó oktalan okosságok.
Otthonom, oldhatatlan oltalom?
Ősanyaként őrjöngésem őrtornyaiban őrzöm,
Önhitt önteltségeim.
Őrtüzeim, örömtelen örökmécsesek!
Pellengérről papolt prédikációim,
Pusztán porszemek pocsolyáitokban,
Pontok pókhálóitok peremén.
Rejtelmeim robbanó rémálmok,
Reinkarnációim robosztus romjai,
Roppanó rikoltásaim rezdülései.
Sárba süppedő semmittevők sora-
Satnya, sápatag söpredék.-
Semmi sem sikerül soha!
Szólok! Sziszegő számonkérés.
Szánalmas szenvtelenség szemetekben,
Szent szendergés szeméthegyei.
Tereken tétován talpalok,
Tűnődő toporgásom tovavisz,
Túl, toronyszobák tükör titkain..
Undorodva unom,
Új urak urizálását,
Úttalan utak újrajárását.
Üstdob üregében ülök,
Ükapáim üteme üldözőm..
Ütközeteim, üres ünnepek.
Való világot választva,
Vértembe véremmel vésetve,
Vezeklésem villanásnyi volt.
Zongorátok zavaros zörgése,
Zenétek zúgó zápora,
Zord zivatar. Zavaró!Érdekes megközelítese a szerelemnek... :-) köszönjük ezt is :-D Válasz a(z) 56-es üzenetre:
Válasz a(z) 59-es üzenetre: Csak ismételni tudom önmagam.. Kérlek írj még..... Ez a versend nekem, József Attilát juttatja eszembe..... köszönöm neked is:) Gratulálok..
Válasz a(z) 57-es üzenetre: Nagyon tetszik.. igazán kelemes.. egy bajom azért mégis van.... nem tudok kellőképpen válaszolni rá, csak azt hogy szép........
Oh kedves! A világ lelkedben ott ragyog, Veled van minden pirkadó hajnalon Belül egy hang, lágyan simogat Ott vagyok veled! Mint a hold, és a nap. Veled ébredek minden reggelen Szunnyadó éned, lágyan átölel Mikor a holdsugár fénye rád nevet Ott vagyok veled, s csitítom lelkedet. Az éj tengerében száll a képzelet Sok fényes csillag, utat mutat neked Egy világ, melyben önmagad vagy Őrizd az álmod;- s ébredj! Mert ez TE vagy! /nagyon szépet írtál. Köszönöm, hogy megosztottad velünk./
Válasz a(z) 58-es üzenetre:
köszönöm,igazán megtisztelő a véleményed!
Hitem
Vad tékozlás vagyok
izzás fújta képár ,
fényes horkanása ,
hófehér szent ügynek.
Merev lábaim alatt
elmorajlottak ,
a vándorló évek ,
a megismerni akarások .
Görgetem kavics álmaim ,
bánat évek köveiből
húzom fel a falakat .
Ablakom a vasútra néz
ott látom őt elhagyottan.
Még élt hiába kiáltott
tiszta szívvel
Felőrlődő lángjában
tiszta szívvel
Mosdatott mindent
tiszta szívvel
Tűzokádó felhő
tiszta szívvel
Igazságot hirdető
tiszta szívvel
Végül összetörten
tiszta szívvel
Lett
tiszta szívvel
Kerékcsattogás fia
tiszta szívvel
Örök álmok vámosa
tiszta szívvel
Sterilizált gondolatok között
tiszta szívvel
A mozdony hörögve zihált ,
tépte magáról gőzzubbonyát,
dobbanva duhogtak a kerekek .
Arca elszánt félelmet tükrözött -
ott a sínek között -
meg-meg állva.
Sikítottak a fékek ,
a halálkerekek
szikrát hánytak
Az utolsó szent láng
ott szendergett szemében,
utoljára láttam,
Álmomban.Válasz a(z) 41-es üzenetre: Gratulálok, ezek profi alkotások, ezeket űberelni nehezen lehet. Látszik nem vagy kispályás. Mégegyszer gratulálok.
Nyár-utó, ősz-elő 1. Libbenve lebben, gyermekkori szép emlék. Egy ördöglepke. 2. Kiskertem éke, vérszomjas hüllő-utód. Apró fürgegyík. 3. Oly lágyan csillan, rőt körtefa-levélen, sápadt napsugár. 4. Az ősz gyémántját gyönge napsugár festi. Fűszálon harmat.
Mondandó oldó ondó rondó ondó kontó ondó mondó ondó szorzó sokszorozó spermiumszám növelő adalék ölelőn kemény marok-ék csak a rondó-formát gyakoroltam de elfogyott az ondó sirokkó száraz a torok sehol a nedv elfogytak a borok nem dagad a kedv cserepes az ajak lohad a farok tenyerem zsebemben marad szerelmet akarok:)
hit
emberhit emberben
hit
hitem önmagamban
hit
hitedben
hit
a megmásíthatatlanban
hit
zsoltárok nélkül
hit
nem kell körmenet
hit
tisztán fájdalommentesenRégi emlék szép délután Sétálnék ma is talán Nézném az aranyhalakat a tóban Játszanék újra csendes alkonytaban.....
Válasz a(z) 45-es üzenetre:
..igaz... tisztában vagyok vele :)...
néma filmként nézem a
tenger
tajték fodros hangtalan
hullámait
szánalmasan köröznek
fölötte
esendőn néma tépett
sirályai
didergő dűnék fölött
csak érzem
a loppal lapulva suhanót
a szelet
látom a homokszemek
táncát
kézből- kézbe
a csönd peregKEDVES51 BARÁTNÉMNAK:-)))) VAN EGY UJ BARÁTNÖM KEDVES 51 A NEVE... Ö A PAPRIKA TÖLTÉS NAGY MESTERE... PESTRE KELLETT MENNEM S Ö ELJÖTT VELEM... MIUTÁN VÉGEZTEM SÉTÁLTUNK A MARGITSZIGETEN... EGYÜTT TÖLTÖTTÜK A DÉLUTÁNT... VETTÜNK KIFLIT,MÁJKRÉMET,PAPRIKÁT... ÁT KELLETT ÖLELNEM EGY IMRUS NEVÜ SZOBROT... MÉG Ö ADDIG LEFOTÓZOTT VIDEOZOTT... EGY MÁSIK SZOBOR SEGGÉT MEGSIMOGATTATTA... HOGY SZERET HÜLYÜLNI LE SEM TAGADHATJA.. .POÉNBOL MI KI NEM FOGYTUNK... EGY PAPRIKÁT MÁJKRÉMMEL TELI NYOMTUNK... ZENÉLÖ SZÖKÖKUTON TÁNCOLTUNK... KÉT TIZENÉVES KAMASZNAK LÁTSZOTTUNK... EGYÜTT CSODÁLTUK A VITESÉST... JAPPÁN KERTBEN ÉLVEZTÜK A FÉNYKÉPEZÉST... DE A NAPNAK SAJNOS HAMAR VÉGE LETT... MOSTMÁR CSAK KÉPEKEN NÉZHETJÜK E PERCEKET... SZÉP NAPOT TÖLTÖTTÜNK MI EGYÜTT... E DÉLUTÁNT TUTI NEM FELEDJÜK... MEGIGÉRTEM NEKI VERSET IROK E NAPROL... SAJNOS MOST CSAK EZT TUDTAM KIPRÉSELNI MAGAMBOL... NAGYON JOL ÉREZTEM MAGAM E NAPON... HOGY JÓ VOLT POÉNKODNI NEM TAGADOM... VIDÁMSÁG FONTOS LÉTELEMEM NEKEM... HOGY MEGISMÉTELJÜK E NAPOT CSAK REMÉLHETEM
!kep:http://www.eropolis.hu/imgs/USERGALL/FORUMIMG/39929.jpg A SZERELEM SZAVA A SZERELEM ADDIG KELL MIG EL NEM ÉRED A SZERELEM ADDIG JO MIG KÉRED A SZERELEM NEM JO HISZ MEGUNOD A SZERELEM FÁJ MERT KI SZERET MAGADTOL ELDOBOD A SZERELEM KELL HISZ LÉT ELEM A SZERELEM SZÉP MERT BENNE LÉTEZEM A SZERELEM VAK MERT ELVAKIT A SZERELEM NÉHA MAGÁTOL ELTASZIT A SZERELEM FÁJ DE KELL NEKEM. A SZERELEM KINZO GYÖTRELEM A SZERELEM SOKSZOR VÁGY S ÉRZELEM A SZERELEM MINDEN EMBER SZÁMÁRA LÉTELEM A SZERELMET BECSÜLD TARTSD TISZTÁN MIG LEHET NEM TUDHATOD MI LESZ HA NEM LESZ VELED A SZERELMET VÉDD MEG MINDENTÖL MIG TUDODS AKKOR MEG NEM UNOD A SZERELEM LÁNGJÁT SZITSD FEL LÁNGOLJON KI NE ALUDJON A SZERELEM A MÁSIK FÉL IRÁNT VIGYÁZZ KI NE FAKULJON SZERESS IGAZ SZIVVEL TISZTA SZERELEMMEL TÉGED IS SZERETNI FOGNAK EZT SOSE FELEDD EL MERT MIT TE ADSZ ANNAK KIT SZERETSZ AZT KAPOD VISSZA S BOLDOG LEHETSZ VÉGE..."DÉMONI ANGYAL"
Ha a test nem is A lélek szabad A gondolat rohan A szív tiszta marad. Bár van sok ember Kinek mosolya hamis Kit barátnak vélsz Lehet ő is hamis.. Hamis az ölelés A baráti kézfogás Ingoványos talaj Szomorú, de igaz. Mocskos ez a világ Terjed a ragály Kivel most hadban állsz Lehet ő a barát....
Érzés, és valóság Csalódás a világ Lehet az vagy kit kerestem? Mond kétségek miért gyötörnek? Miért félek hogy becsap a világ? Miért van az hogy nem bízom már? Nem tudom kiben bízhatok De tudom az első pofon volt a legnagyobb.
A SZERETŐ Mit jelent kedves e szó neked? Vajh azt, amit esetleg nekem? Mond? Miért könnyezik mégis a szemem Ha azt hallom; - "Szeretőt keresek"! Szerető! Szépen hangzó zene a fülemnek. Lágyan szól, halkan zenél. Mond, miért riaszt, mégis ha olvasom? Meg tudod mondani, hogy miért?
Nem tudom mi az, amit most érzek Elönt a forróság, pezseg a vérem. Mikor neved meglátom kedvesem Szívem a torkomban dobog, úgy érzem. Melegség járja át az egész testem Lángra lobbanok, meggyúlok érzem Szemednek sugara, perzsel, de nem éget Mélyen ott legbelül valami éled. Ajkam csókra nyílik, várja hogy hozzá érj Jer kedves gyorsan enyhítsd az éhségét Tudom te is érzed, a tested megremeg Testem kívánja ölelésedet. Tombol a vérem, sebesen rohan Szomjúság gyötri duzzadt ajkaimat Űz feléd a vágy sóvárogva érzem Oh! Jajj! Messze vagy!! Kiáltok érted. Éjjel álmomban a kispárnát ölelve Álmodom csak kedves félig szenderegve Két karodban tartasz ölelsz, csókolsz lágyan Hold anyó bekukkant, s csendben tova suhan. Felhővel betakar, ne lásson meg senki Apró csillagokkal sűrűn függönyözi Vigyáz ránk csnedben, fényével átölel. Mi van a felhőben, senki sem látja meg. A felhőt se lássa avatatlan szempár, Úgy ragyog ott fent az éj sötét palástján Tündöklő csillagként díszíti az eget Sok fényes csillag, ezernyi érzést rejt.
Válasz a(z) 44-es üzenetre: A 43-as nem haiku. Áldlak-átkozlak szüntelen. Véremmé lett kettős érzelem, hogy gyűlölni jobban nem lehet... mert úgy szeretlek. (c) RedSnake
Válasz a(z) 43-es üzenetre próbálgatok, de nekem nem megy a haiku.......
Válasz a(z) 42-es üzenetre: áldani,s átkozni sem tudlak már ellobbantak a szavak áldani,s átkozni sem tudlak már, megfagyott a gondolat áldani,s átkozni sem tudlak már kiürült a szemem áldani,s átkozni sem tudlak már elfogyott a félelem áldani,s átkozni sem tudlak már kezem nem lendül áldani,s átkozni sem tudlak már a szó is elferdül áldani,átkozni sem tudlak már föl nem állhatok áldani,s átkozni sem tudlak már a holnap elhagyott
Válasz a(z) 41-es üzenetre: Az arc mögött ott az érzés Az érzések mögött minden mi benned él. S lelkedben ami most vihart kavar, Reggelre csak szellő simogatása marad. Könnyedén suhan, az arcodhoz ér, Könnyedet szárítja hajad borzolja szét. Lágyan öleli tested, símogat Elfeledteti veled a borús napokat. Mikor párnádba fúrod arcod, S az éjben hangtalan zokogsz. A jótékony szellő lopva érkezik Megérint téged, mély álomba merít. Holdfény simítja könnyes arcod Fénye könnyed tükrében ragyog Mikor a hajnalpír feldereng Nem lát csak ajkadon megbúvó mosolyt.
magzati pózba gömbölyödve
fejem karjaim közé temetve
rémületbe veszve fekszem az ágyon
végig járom minden eddigi álmom
régit-újat ,zokogva –röhögve
egyetlen egy arcot keresve
az én arcom?a tiéd?
arc útja ?arctól-arcig?
remegő kezemmel
lapozom az arcokat:
meg nem érintett
soha nem látott
ölemben lángot lobbantó
kezembe betűket adó
az utálat arca
mélybe fojtott gyűlöleté
az utolsó és az első
a soha ki nem hagyható
a megszenvedett szenvedő
a magányba zárt szerető
a soha nem simuló ránc csoda
elhagyott erőm végtelen otthona
a néma kihunyt szemekkel
a dévaj izzó ékkövekkel
végtelen a sor végtelen félelem
végtelen arcok a végtelen tengeren
a végtelen végén ott a valóság
ez az arctalan kiszáradt kurva
mond az egyetlent ,vajon meglelem ?
talán a Te arcod lesz !?
talán az enyém?!
talán csak egy arc útja
az arcig?
talán még az arcon is túl?
mi lehet még az arcok mögött?Válasz a(z) 39-es üzenetre: Nagyon szép költői képekkel telített érzelmek csak gratulálni tudok hozzá
Bíbortavi rezdülés Lennék az éj, ki átoson Loppal a csöndes városon Meglelném otthonom? Lenne homlokod homlokom? Pilleszárny libben Bíbor tavon Lélekrezdülés Álmos alkonyon Lennék a fény, ki felragyog /Madárdal hívta hajnalok/ Meglelném otthonom? Lenne karod karom? Kavics csobban Bíbor tavon Lélekvillanás Vakító hajnalon Lennék az út, ki messze fut Megnyitva minden zárt kaput Meglelném otthonom? Lenne sóhajod sóhajom? Csönd, ha megül Bíbortavon Lélekrianás Úttalan utamon Lennék a szó, ki megszakad Feledve minden hangokat Meglelném alkonyom? Lenne szavam az ajkadon? Morajló víz Bíbortavon Lélekzúgók Szótlan ajkakon Végül lennék a mozdulat Örvényben forgató mozzanat Habzsoló ajkak, lábak és kezek Tobzódó réveteg förgeteg Tapogatózás vágytól vakon Lélek lélekbe némán átoson Zúgó tó Bíbor álom Lélek ül A lélek ágon
Válasz a(z) 37-es üzenetre: Egész jó :-) Tetszik ez is... Köszönöm, hogy idetaláltál :-) Írj még...... puszi Anikó
Válasz a(z) 16-es üzenetre: Neked, Uram, Egyetlenem Arra születtél, hogy az enyém légy. Hogy a Tiéd legyek. Hogy az Uram légy, Mindörökre. Hogy feloldódjak Benned, mint arany a királyvizben. Szétmorzsolj, mint sziklát a tenger. Hogy Nélküled már szuverén önmagamban ne létezzek. Adódik a kérdés: mi vagyok én? Mazochista, ki a szenvedésben találja gyönyörét? Egy szubmissziv lény, aki abban, hogy uralkodnak felette? Még nem tudom. De önmagamban már nem létezem. Léted jelenti azt a tükröt, melyben látom önmagam. A birtoklás ösztöne kiegészült bennem. Ne tulajdonos legyek már, hanem birtokolt. Valaki, aki csak Általad lesz teljes. Egy ékszer, mely viselés nélkül fényét veszti. Egy kard, mely hüvelyében ölni képtelen. Kéz kell, aki fogja és értelmet adjon létezésének. Mint Te nekem. Mert Uram vagy, És az maradsz, Mindörökre... (varnyu)
A hajnal hangja szólított jöttem hozzád itt vagyok nem kérdem hogy merre jársz csak szél játszik a hárfán. Egy dallamot súg most neked kedves itt vagyok veled ha te is érzed a napot tudod, hogy lélekben veled vagyok
Válasz a(z) 33-es üzenetre: egész jó :-) egyre jovbban kezdesz belejönni :-D
Fölötted az ég csillagok ragyognak elmúló emlék mit itthagy a tegnap de fiatalságod mindíg örök szívedben mélyen elrejtőzött. Életet ad, tudást merít az elmúló évek a jövő eléd toppan és dobban az óra a toronyban ébredj fel új életed van. Minden nap egy új élet küszöbe benned az idő el múló perce de előre a jövő vár fiatal szíved örök már.
fölém hajolsz s a világ összeolvad Veled egy testé válunk s egy hatalmas teret kapunk az élet pillanatától, hát hagyd a lelked kitárul mert itt csak Te és én létezünk s minden mi napközben lét most vétkezünk. Mert összeláncol egy érzés egy vágy meg szűnni nem akaró de nem fáj sőt boldoggá teszi a percet mikor testem a testedben érzed, s kéred hogy maradjak még egy picit hogy boldoggá tegyem ezt az ördögi percet. Vétkezünk? Éhezünk? azt nem tudom de élünk, s amíg élünk csodás hogy érzünk. Maradj meg ilyennek hogy érezzelek Téged hogy minden éjjel összeolvadjak Véled egyszer majd végleg
Válasz a(z) 27-es üzenetre:természetesen igen :-)
Válasz a(z) 25-es üzenetre: Azuro :-) jók...... én még mindig nem tudok ilyent.... romantikusban is megy?
Válasz a(z) 26-es üzenetre: Ügyes:) Szép gondolatok.... van méG? :-D
Amikor fények gyúlnak az éjben, tested elnyúlik a nagy fehérségben, az álmok mikor útra kelnek, ott vagyok Veled ahol madarak énekelnek. De nem álom mikor tested a testemhez ér mikor két éhező mert a vágy enni kér elbújik egymásban a nagy fehérségben s vágyak tombolnak a sötét éjben. Testem testedből enni kér, fázol s az álom menni még vagy elbújni a világ fénye elől egy hatalmas ágy mi elrejt mindentől. S ha a reggel ébreszt mosoly az arcodon én mosolygok s tudom s hagyom hogy kidobjon az ágy magából pedig gyönyörűséged oda láncol.
Válasz a(z) 20-es üzenetre: auro:) köszönöm.. lényegre törő haiku :-) én nem tudok...... gratula
Válasz a(z) 18-es üzenetre: nagyon szép és mély gondolatok..... csodás sorok... méééééééééééééééégggggggggg
Néha nem tudod mi fáj, Mikor elhagynak némán Szívedbe bele mar a fájdalom Miért kell szenvedni oly nagyon? Miért kel meghalnod hogy újra élj, Miért nyúl mindig bántón feléd? Mikor füledbe súgja hogy csak veled De nem igaz, mert legbelül nevet. Az esőben állsz, könnyeidet rejted Éles penge sebzi szíved, s lelked Meghalsz úgyézed tested megremeg Vér és könny marja a sajgó sebeket. A tűz éget belül, te üres vagy már Lelked a felhőkben főnixként száll. Tűzmadár tolla hull az égből alá. Nyomában hamu, üszök, és halál.
szu üzenete: tán azember a szivét félti? szu üzenete: hogy kelló pilnatba haboz lépni szu üzenete: amikor a lélegzet kivánó sóhajá válik szu üzenete: az meber lelke az érzelemtől málik szu üzenete: újászületve érzi magát a szerelem balzsamától szu üzenete: az imádót és számára tökéletes lény ilatától szu üzenete: kivel a lekük egybeolvad lesz egész szu üzenete: nem tökély de egy kerek egész:
Elfojtott vágyak A hegyi patak hangos csobogása A zöld erdő harmatos illata Két kezed csábító melege Pillantásod lángoló tekintete. Égetőn izzik, mint hömpölygő láva Mély nyomot hagy itt belül nálam Szívem legmélyebb titkos rejtekén Utat tör magának feléd - e fény. Szivárvány színeit bontja a hajnal Két kezed melegét érezni akartam! Elfojtott vágyak lángoló tengere Mely vulkánként tör most felszínre. Érzed legbelül ott a forró napot? Mely szíved mélyén gyöngyszemként ragyog? Látod éjjel ott fent, azt a csillagot? Mely a hold palástján, csak neked ragyog? Érzed kedves, a szél mit üzen neked? Hallod a dalt, a tavaszi reggelen? Látod a felhőt, mely lopva oson? S látod a szívemet, mely csak neked dobog? Az érzelmek tengere forr, a magasba tör! Az erdőn a kismadár csak nekünk dalol A hegygerincen a hó olvadni kezd, S ettől az érzéstől testem megremeg.
Barátként érkeztél Egy idő múlva tudod, minden halovány lesz A külső fény tompul, s a benső csillogóbb lesz. Lehetsz külsőre rút, mint egy banya Ha lelked érzékeny, és te vagy a csoda. Nézed arcát, s hallod, nem tudod mit érzel Csak azt, hogy hiányzik, ha nem keres téged. Lopakodva oson figyeld hívó szavát, Még nem tudod, csak érzed, lényének hiányát. Tudom hogy rád talált, csak várja hogy átöleld Hogy végre felismerd! S azt mond neki; - IGEN! IGEN! Most már tudom, te vagy kire vártam! Barátként érkeztél, s itt maradtál nálam!
Válasz a(z) 13-es üzenetre: Csak így tovább :-D
Azurkék égbolt, bársonyos alkonyat Tenger felől szél fúj hozza a handodat Mikor a holdanyó ezüsthidat emel Pilleként suhanva hozzád érkezem. A világító holdon, csak te , és én vagyok Körülöttünk fényes aprócska csillagok Angyalok dala halkan felcsendül Két karod átölel, lassan keringőzünk.
nem tudom miröl vagy kiröl irjak szivembe nem marad egytlen egy irmag mely irásra hajtaná fejem és hol van emme csodás kebel? vajon kinél van e szivem kulcsa tán még azt se tudom hogy hivják tán júlcs? nem tudom de nála van valkinél a szivem kulca tán ragad szemem és
Őrült vágyak, vad szenvedélyek Mikor átölellek, az ajkam ajkadhoz ér Kezem lejjebb araszol s a melledhez ér, A hasadnál megpihen, az ajkunk összeér. Nyelved a nyelvemmel játszik most könnyedén. Kezed kalandozik, a mellemhez ér Érzed a vágyat melyet, most érzek én? Testem megfeszül, ha hozzám érsz. Minden idegszálam kéri, hogy légy enyém. Egyre csak lobog a tűz, újból ég! Reszket most a testem, űz a vágy feléd! Nem, azért remegek, mert hideg van és fázom, Hanem csak azért, mert a vágy korbácsol. Érezném ajkad ízes zamatát S a feltóduló vágy őrült zihálását. Ölelni akarlak, csókolni vadul Testem átadni neked olthatatlanul. Érezni akarom a lüktető vágyat Melyet e test követel meg magának Kezem vándorol lejjebb, egyre lejjebb Míg eléri lassan az elérhetetlent. Érzem kedves a vágytól duzzadó erőt Mely az ágyékod rejtekéből jő elő, Jer, bújj hozzám, kedves érezd, hogy kívánlak Kelyhem megnyílik, magamnak akarlak. Befogadom azt a lüktető vágyat, Mit te érzel, s én is érzek most irántad. Jer, oltsd a szomjam, mohó sexvágyamat Befogadlak lassan, fogj hát szorosabban. El ne engedj drága, kívánom, hogy érezz! Érezd azt a kéjt, mit nyújtok most néked Mellem megfeszül a szádhoz, ér megmered Óh mily izgató, ha ezt érzem, remegek. Nyelved körbe körbe cikázik rajta S mámorba sodor az érzés hatalma. Önfeledten élvezd ezt a pillanatot Melyet most e percben csak neked adok. Szíved hevesen ver, én is ezt érzem Zakatol szüntelen, kergeti a vérem Óh de jó hogy itt vagy! S én érzem a vágyad. Melyet e percben éreztem most nálad. Hátulról kaptam a gyönyör vesszejét, Melyet élvezettel nyomtál most belém Vad érzések kedves/ Nnem tombolnak benned? Nem érzed a kéjt? Mit most én átélek? Tombolj te gyönyör! Testem táncot jár! Mámorban úszom, gyötör a vágy! Add hát meg nekem, mit e test akar! Jer kedves hozzám, enyhítsd vágyaimat…